A pleisztocén során Észak-Amerikában élt óriás rövidfejű medve mellett a mai grizzlyk szinte eltörpülnek: e mára kihalt, közel egytonnás bestia marmagassága a két métert ostromolta, hátsó lábain állva pedig gigantikus, négyméteres “izomtornyot” alkotott. A tudósai a rendelkezésükre álló, jó állapotban megőrződött csontvázak birtokában a látványos filmben virtuálisan “újraépítik” e medvéket, s amikor elkészülnek a nagy művel, meglepve veszik tudomásul, hogy a kezük közt megformálódott állat legalább annyira emlékeztet egy gigantikus gepárdra, mint hagyományos medvére! Ráadásul a leletek fogazata, sőt csontozata is arra utal, hogy túlnyomórészt hússal táplálkozott. De vajon melyik volt az a balsorsú prédaállat, mely az óriás rövidfejű medve éhét csillapította?
Óriásfarkas
A pleisztocén során Észak-Amerikában élt óriásfarkas veszélyessége nem csak abban állt, hogy jóval nagyobb volt mai rokonainál, de abban is, hogy hatalmas, 25-30 egyedből álló falkákban vadászott, ami félelmetes ellenséggé tette még a legrátermettebben védekező prédaállatok számára is. Mindeme tulajdonságai eredményeként igen jelentős egyedszámot érhetett el, amit többek közt az is alátámaszt, hogy a számtalan állatfosszíliát megőrző Los Angeles-i La Brea kátránygödökben az ő csontvázai kerültek elő messze a legnagyobb számban! Az epizódban az óriásfarkasokon kívül még más “túlméretes” múltbeli állatokat is felidézünk, feltéve a kérdést: mi a pontos különbség az elefántok és a mamutok; a mai bölények és hosszúszarvú őseik; vagy a kétujjú lajhárok és az egykor élt óriáslajhárok között? Isten hozta nézőinket az óriások világában!
_____________________________________________________________
A Hyaenodon soha nem múló nyomot harapott bele az állatvilág történetébe: borotvaéles fogai segítségével másodpercek alatt végzett legelszántabb és legerősebb áldozataival is. Így aztán a korabeli prédaállatok rettegtek tőle, a mai tudósok pedig úgy gondolnak vissza rá, mint egy a saját lehetőségein messze túlterjeszkedő lenyűgöző ragadozóra…
___________________________________________________________
A megalodon
A megalodon, ez az ötventonnás, félelmetes állkapcsú cápa a leghatalmasabb ragadozó volt, mely valaha a világóceán vizét szelte. Élőhelye az Ausztráliát övező tengerektől egészen a Dél- és Észak-Amerika partjait mosó vizekig terjedt, s még a kor leghatalmasabb bálnái sem érezhették magukat biztonságban tőle. Mindezek ellenére, lehetett mégoly sikeres is, a megalodon kétmillió évvel ezelőtt kihalt – maradványai azonban megőrződtek, s ezek alapján a tudósok most nekiláttak, hogy rekonstruálják testfelépítését és életmódját.
_____________________________________________________________
A gyilokmadár
Az egykor Dél-Amerikában vadászó “gyilokmadár” alighanem a Földön valaha élt legszokatlanabb ragadozók egyike volt. Létét annak köszönhette, hogy a kontinenst – körülbelül ötmillió évvel ezelőttig – minden irányból tenger határolta, s ebben a külvilágtól hermetikusan elzárt hatalmas “laboratóriumban” a természetnek alkalma adódott egy kicsit “kísérletezni”. Amikor 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihaltak, s megürült a csúcsragadozók helye, a játékos kedvű evolúció ezt a posztot Dél-Amerikában nem az emlősökre, hanem egy nagy, repképtelen szárnyasra ruházta. Így válhatott a gyilokmadár egy egész kontinenst rettegésben tartó csúcsragadozóvá, a déli kontinens “farkasává”, “medvéjévé” vagy “kardfogú tigrisévé”.
______________________________________________________________
Kardfogú tigris
12 ezer évvel ezelőtt Észak-Amerika állatvilága drámaian különbözött a maitól, az afrikai jegyek még lépten-nyomon tetten érhetők voltak fajösszetételében. A vidéket kontinens-szerte földi lajhárok és mamutok járták, Dél-Kaliforniában pedig amerikai oroszlánok zebraszerű állatokra, hosszúszarvú bölényekre és tevékre vadásztak. A macskafélék királya azonban ebben az időben nem az oroszlán volt, hanem a kardfogú tigris, mely méret és testtömeg tekintetében is messze lekörözte mai rokonait. De vajon miként kamatoztatta lenyűgöző adottságait ez a fenséges ragadozó? A film a kardfogú tigrisek életmódját és vadászati módszereit tárja elénk a legújabb kutatási eredmények felhasználásával.